Tiszta energia, tiszta környezet, tiszta haszon

A geotermikus hőszivattyú a korszerű és intelligens épület olyan monovalens hőközpontja lehet, mely egy készülékben biztosítja az téli fűtés hőigényét és nyári hűtési teljesítmény szükségletét, használati melegvizet is termel és nem igényel külön segédberendezést (pl. gázkazán). A hőszivattyú olyan gép, mely a befektetett elektromos energia többszörösét (4-4,5 szeresét) adja le hőenergiaként, hűtőenergiaként, mert a környezetből vett hőt is hasznosítja és mindezt a környezettel összhangban, annak károsítása nélkül teszi.

A hőszivattyú alapelvét évtizedek óta használjuk a minden háztartásban megtalálható hűtőszekrény működtetésekor. A hűtőanyag váltakozó elpárolgása és kicsapódása révén a hűtőszekrény belsejéből a munkaközeg hőt von el és azt a hűtőszekrény környezetében adja le.

Ehhez hasonlóan az általunk alkalmazott módon a geotermikus hőszivattyú a földbe 100 méter mélyen fúrt talajhőszondákon (zárt csőhálózat) keresztül a földkéregből hőt von el és ezt a hőt 40-50 °C fűtővíz formájában az alacsony hőmérsékletű fűtés rendszerébe "pumpálja" be. A földkéregbe a magma felől folyamatosan áramlik a földhő, így évszaktól függetlenül a földhő kinyerésére egyformán kedvezőek a feltételek. A hőszivattyú által termelt fűtővízzel közvetlenül működő nagyfelületű, alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek, mint a falfűtés, padlófűtés alkalmazása ma már természetes, mert a lakók felismerték előnyeit. Hűtési igény esetén a geotermikus hőszivattyú fordított üzemmódban működik.    

Ez a Magyarországon újdonságnak számító rendszer elterjedtsége a világban egyre nő. Japán és az USA, amelyek élen járnak e technikában már 1999. évben 1-1 millió hőszivattyút gyártott és adott el. Magyarország egy ritka geotermikus energiakincs birtokában van, mivel az ország területén a geotermikus gradiens értéke duplája a világátlagnak. Ezért a kőzethőmérséklet 100 méter mélységben is már jelentős: 10-14 °C. A kanadai NORDIC hőszivattyús rendszer terjesztése Magyarországon 2002. évben kezdődött el. Cégünk az elmúlt évben több talajhőszondás hőszivattyús rendszert telepített Veszprém megyében, melyek kedvező üzemeltetési tapasztalatai rendelkezésünkre állnak. A telepítésre a növekvő érdeklődés azt mutatja, hogy ennek a korszerű rendszernek nálunk is helye van.

Megújuló energia

Nincs objetkív jó megoldás, van jó, jobb, drága,drágább, és ez van variáció. A tervezett épületek jelentős százaléka hagyományos szerkezetből, hagyományos technológiával épül. És fog is, mincs ezzel probléma. Egyre elterjedtebb -adott esetben egy ház fenntartási, és nem pont bekerülési költségét nézve- az Öko-ház, Bio- ház, Passzív-ház, megújuló energia előtérbe kerülése.

Passzívház:

(ún.: földből nyert energia)
A passzívház fűtési energiája max.60-70 %-kal csökkenthető a hagyományoshoz képest. Jellemzői:
-alacsony hőveszteség nem biztos, hogy szükséges a hagyományos érteremben vett fűtési rendszer kiépítése.
-A hővisszanyerővel kialakított szellőztetőrendszer magában foglalja a fűtést, a szellőztetést, illetve a használati-melegvíz előállítást.A friss levegőt a földkollektoron keresztül szívja be, ami egy kb 35 m hosszú cső (átmérő 20 cm), amelyet kb 1,5-2 m mélységben fektetnek le. Mivel a talaj hőmérséklete egy méteres mélység alatt a külső hőmérséklettől függetlenül állandó, kb 6-9 c°, télen, alacsony hőmérséklet mellett a beszívott levegő jelentős előmelegítése érhető el.Ezzel a hővisszanyerő készülék előtti drága fagymentesítő fűtés elhagyható.Nyáron ezzel szemben megoldható a beszívott levegő jelentős hűtése.

Napenergia:

Mottó: "a Nap 43 perc alatt annyi enrgiát sugároz felénk, amennyit egy évben a földön elhasználnak".

-A napsugárzásból egyszerűen nyerhető hőenergia, amelyet melegvíz előállítására és fűtésre lehet használni napkollektor.Egy ilyen rendszer pl fatüzeléses vizteres kandallóval társítva az épület önálló fűtésére is alkalmas lehet. Fűtő teljesítményük 22-29 kW, a felfűthető légtér 400-550 lm3.
-A napelemekkel elektromos áramot lehet előállítani, amely akkumlátorokban tárolható

Hőszivattyú:

A hőszivattyúk a levegőből, talajvízből, folyó, vagy állóvízből , illetve a talajból vonják el a fűtéshez szükséges hőmennyiséget.( háttérinformáció: a hőszivattyú (talaj) 1 kW elektromos energia felhasználásával 4,5 kW hőteljesítményt állít elő.

Dombház barlangház:

Földépítészet-a Föld szinte minden ismert kultúrájában fellelhetők.
Miért? Föld van bőven...
Mottó: Adjuk meg az Istennek, mi Istené, Embernek, mi Emberé...
Próbáljuk meg visszaadni a földnek, amit az építkezés során elvettünk tőle.
Építésökológiai szempontból a földfalak (vetett,vert vályog, préselt földtégla, könnyített tégla) igen kedvezőek,nem igényel sok enerergiát,3-4 év alatt visszasímulnak a földbe. Építésbiológiai szempontból rendkívül kedvező, ugyanis a földből készített szerkezetek kitűnő hőtárolási képességgel, és egyedülálló páragazdálkodási képességgel bírnak, így kedvező mikroklímát képesek biztosítani.

A biztató jövő:
hogy mennyinek szabad lenni az épület energiafogyasztásának, vagyis integrált energiamérleget kell késziteni. (!).

Minden épületnek minőségtanusító bizonyítványa lesz, amely az épületet és a tartalmazó gépészetet energetikai szempontból osztályokba sorolja, a tervek szerint A -tól H -ig, és tartalmazza az energiatakarékosságot szolgáló esetleges szükséges beavatkozások felsorolását is.

A rendeltetésszerű belső hőmérsékletet figyelembevéve vizsgálják az éves fogyasztást is. Akadnak, akik szerint a rossz bizonyítvány a jövőben akár környezetterhelési díjat is vonhat maga után. (Az épületek a gépkocsik zöld kártyájához hasonló tanusítványt kapnak.) A megújuló energiát hasznosító épületek jelentősen felértékelődnek a jövőben.

A passzív házak

A nap energiáját passzívan hasznosítják, vagyis az épületbe bejutó energiát igyekeznek minél nagyobb mértékben hasznosítani és azt minél tovább megőrizni.

E cél érdekében a passzívházak jellegzetes építészeti megformálással rendelkeznek: a dél-nyugati - déli - dél-keleti oldalakon nagyméretű, nagyon jó hőszigetelő képességű ablakfelületekkel vannak ellátva, míg az északi oldalon csak kisméretű nyílások vannak. A passzívházak másik fontos tulajdonsága, hogy az épület minden irányból jelentős vastagságú hőszigeteléssel van ellátva. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a hőszigetelő réteg összefüggő legyen, a házon ne legyenek hőhidak. Annak érdekében, hogy a passzívházba bejutott hőenergia minél tovább megmaradjon, vagyis, hogy az épület kihűlési folyamatát lassítani lehessen, célszerű az épületen belül nagy hőtároló képességű szerkezeteket használni: téglafalakat, betonfödémeket.

Passzívházak működési elve:

A passzívházak az üvegházhatás jelenség elvén nyerik a hőenergiát: a nagyméretű, elsősorban déli ablakfelületeken bejutó napenergia felfűti a lakóhelyiséget, így napsütés esetén szükségtelenné válik a fűtés.

A nap a jövő energiaforrása - hiszen a megújuló energiaforrások közé tartozik, és így korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre; használata során nem keletkezik környezetünkre káros mellékterméke. Ezért - és a folyamatosan emelkedő energiaárak miatt - a Nyugat-európai tendenciákhoz hasonlóan nálunk is előbb-utóbb szükségessé válik a napenergia nagyobb mértékű hasznosítása.

A nap energiáját tudatosan - passzívan vagy aktívan - hasznosító házakat szolárháznak nevezik. Attól függően, hogy a napenergia milyen mértékben vesz részt a ház energiafelhasználásának fedezésében, beszélhetünk kis-energiájú házakról, nulla-energiájú házakról és plusz-energiájú házakról.

1. Nulla-energiájú házaknak nevezik azokat az épületeket, ahol az éves energia-szükségletet a ház a naptól nyert energiával megközelítőleg önmaga fedezni tudja. Ezt természetesen éves szinten számolják, hiszen nyáron több energia nyerhető mint télen.

2. A plusz-energiájú házak az év folyamán több energiát nyernek a naptól, mint amennyit az adott év alatt felhasználnak. Az ezekbe a kategóriákba tartozó házak általában a napenergiát mind napkollektorokkal (melegvizet termelő berendezések), mind napelemekkel (elektromos áramot termelő berendezések) hasznosítják. A nyári bőséges napsugárzásból termelt hőt víz-, vagy kőtárolókkal őrzik meg a téli időszakra, az esetleges túltermelés miatt feleslegessé váló elektromos energiát pedig az  elektromos hálózatba vezetik be. Ehhez egy speciális elektromos mérőóra kell, ami ilyenkor visszafelé forog. Ha a tervező nulla-, vagy plusz energiájú házak tervezését tűzi ki célul, egyik legfontosabb feladata a napkollektorok és napelemek megfelelő méretezése. Az ilyen épületeket ugyanis jelentős felületű napenergia-hasznosító berendezésekkel kell ellátni.

3. Kis-energiájú házaknak azokat nevezzük, melyek fűtési energiaigénye 5 és 50 kWh/ m² érték között van éves szinten, hasznos alapterületre számítva. Ez egy 120 m² hasznos alapterületű házra számítva 300 - 6.000 kWh éves energiaigényt jelent, ami 32 - 635 m³ földgáznak felel meg. Kis-energiájú házak felső határát már tudatos építészeti formálással és megfelelő hőszigeteléssel létre lehet hozni. Az így tervezett házat, mely a nap energiáját csak passzívan hasznosítja, passzív háznak nevezzük. Az ilyen épületek a napenergiát a házba bejutó napsugárzás révén hasznosítják, tehát megfelelő építészeti tervezéssel: megfelelő tájolással és tömegalakítással, illetve megfelelő technikai megoldásokkal, intenzív hőszigeteléssel a kis-energiájú ház kialakítható.

 A kisenergiájú ház energiaszükségle-tének csökkentése érdekében a passzív ház kiegészíthető napkollektorokkal, melyek Magyarországon - megfelelő tervezés és méretezés esetén - az éves használati melegvízigény 90-95 %-át fedezni képesek. További napkollektorokkal és melegvíz-, vagy kőtárolóval a fűtés is támogatható, így a fűtési költségek tovább csökkenthetőek. Ez a megoldás különösen az átmeneti időszakokban, ősszel és tavasszal kedvező, így a fűtési időszak lerövidíthető.

 A  házon elhelyezhetők továbbá napelemek, az épület elektromosenergia-igényének részleges fedezése céljából. Bár ezeknek felhasználása megfontolandó, hiszen a napenergiát hasznosító berendezések közül ezek hatásfoka a legkisebb. A háztartásban való felhasználásukhoz pedig speciális elektromos háztartási gépek szükségesek.

Szolárház tervezésénél mindig a lehető legmagasabb lakóérték kialakítása kell, hogy célként álljon előttünk. Ennek biztosítása után fordulhatunk a technikai megoldások felé, felmérve, hogy milyen mértékben tudjuk a ház energiaigényét az adottságok kihasználásával csökkenteni. Házunkat egy  életre építjük, ezért a megfontolt, technikailag, szakmailag megfelelő, a jövőre is gondoló tervezés nélkülözhetetlen.

Forrás: http://www.valve.hu/