Az okok a befektetők és az állam minden jel szerinti érdektelenségében keresendők, pénz és szándék hiányában ugyanis nem sokat lehet tenni. (Az alacsony energiafogyasztású épületek és a passzívházak között egyébiránt az a különbség, hogy míg előbbinél a hagyományos fűtési és energiafelhasználási gyakorlat nem nélkülözhető, utóbbi esetben ezekre lényegében nincs szükség.)

A passzívház-technológia német fejlesztés. Célja, hogy az épület energiafogyasztása a lehető legminimálisabb legyen. Ennek alapjai a megfelelő hőszigetelésű falak, amelyek speciális építőanyagból készülnek, a szokásosnál jobb hőtartású nyílászárók, valamint a levegő cseréjét és állandó hőmérsékletét biztosító – rendkívüli hideg esetén fűtésrásegítéses – zárt rendszer. A passzívházak energiafogyasztása 80–90 százalékkal alacsonyabb, mint egy szokványos, téglából épített házé. Az építés viszont legalább húsz százalékkal többe kerül, mint a hagyományos házak esetében.

– A passzívházakra igen nagy érdeklődés mutatkozik, sokan már költöznének is, ha volna készen ilyen épület – állítja az isorast technológia és építőanyagok kizárólagos forgalmazója. Lőrincz István szerint addig, amíg a passzívházak építését ösztönző, akár jelképes mértékű támogatás nincs, addig szinte lehetetlen vállalkozásnak látszik ilyen házakkal betörni az ingatlanpiacra. – Pedig Németországban a házépítésre fölvett hitelek kamatainak alkalmasint több mint a felét elengedik, ha passzívház épül, ám hazánkban mintha tudomást sem venne a kormányzat erről a technológiáról.

Ez ügyben megkerestük az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, ahol elmondták, bár az energiatudatos építést fontosnak tartják, a passzívházakhoz nem tudnak támogatást nyújtani, mivel kizárólag az iparosított technológiával épített lakóépületek felújításához adhatnak segítséget.

Forrás: www.mno.hu