|
Passzívház ablaka Mára az alacsony energiafogyasztású házak fogalma Magyarországon is egyre szélesebb körben terjed, a rendszer továbbfejlődési lehetőségét azonban a passzívház jelenti. Vagyis olyan ház, amely a felhasznált építőelemek segítségével minimumra csökkenti az energiaszükségletet. Fűtés nélkül
„A passzívház olyan épület, amelyben a megfelelő belső klímát aktív fűtési- és klimatizáló rendszer nélkül érjük el. A ház saját magát fűti fel és hűti le, passzív módon.” (Adamson 1987 és Freist 1988) A Nyugat-Európában már létező szabványokban meghatározott követelményeknek megfelelni jól átgondolt tervezéssel, megfelelő minőségű anyagok kiválasztásával, és nem utolsó sorban megfelelő kivitelezéssel nem különösebben nehéz. Ám ez már a tervezés első vonalától egészen a kivitelezés végéig komplex gondolkodást igényel. A tervezés során természetesen itt is az épület funkciójából kell kiindulni. Ugyanakkor nem elég csak a meleg vagy a hideg elleni védelemre gondolni, hanem a passzívház speciális követelményeinek alkalmazása mellett, a statikai-, épületfizikai-, technológiai- és építőanyagokkal szembeni követelményeket is mindvégig szem előtt tartva kell tervezni. De mit sem ér a körültekintő tervezés, ha később az anyagok kiválasztása vagy a kivitelezés során már nincs, aki odafigyeljen az idevonatkozó szabályokra. Egy épület persze több mint a megfelelő részelemek egésze. Nem elegendő egyenként egymás mellé helyezni a Passzívház Tanúsítvánnyal rendelkező építőanyagokat (ilyenek már Magyarországon is rendelkezésre állnak), hanem a házra vonatkozó előírásokat , tehát a szabvány egészét kell figyelembe venni. A kivitelezés elvitathatatlan fontossága itt jelenik meg. Például Ausztriában az egyre elterjedtebb Passzívház Tanúsítvány megszerzéséhez az épületnek a következő előírásoknak kell megfelelni:
- energiatényező, égési hő < 15kWh/m2
- légnyomás n50 < 0,6 h-1
- energiatényező, eredeti energia (melegvíz, áram) < 120 kWh/m2 Költségkímélő épületmegoldás Az alacsony energiafogyasztású házak lényege, hogy az épület lehetőleg minden eleme, amely a ház energiafogyasztásával kapcsolatba hozható (külső falazat, tető, ajtók és ablakok), minél jobban gondoskodjon arról, hogy a ház kevés energia felhasználásával legyen üzemeltethető. Ezzel szemben a passzívház esetén viszont ezen építőelemek segítségével elérhető hővédelmet addig javítják, hogy gyakorlatilag már nincs szükség a hagyományos fűtési rendszerre. A ház üzemeltetéséhez szükséges energia jelentős részét az épületben található berendezésekből nyerik, amelyet szükség esetén kiegészít a szolár-berendezésekből nyert energia. Vagyis a passzívház olyan költségkímélő épületmegoldás, amely az épület energiaszükségletét a már globálisan elfogadott és alkalmazott tartósság, valamint tartós fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével a minimumra csökkenti, ezzel együtt a lakókomfortot is javítja. Ugyanis az épület az energiaszükségletet a házban keletkező energia újrafelhasználásával és a megújuló energiaforrások segítségével biztosítja, ugyanakkor figyelembe veszi a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások korlátozott mennyiségét, illetve a felmerülő többletköltségeket is. A rendszer tehát egy jól átgondolt (a hő-visszanyerésen alapuló) levegő-keringetési rendszer, amely a levegő szükséges kiegészítő felmelegítéséről is gondoskodik. Könnyen belátható, hogy a passzívház-koncepcióban (hasonlóan az épület többi határoló felületéhez) a nyílászáróknak nagyon jó hőszigetelő-képességgel kell rendelkezniük, hiszen ezzel az épületen belüli előnytelen légáramlatok csökkenthetők. Ablakok esetén például a Magyarországon még elterjedt UW > 0,85 W/m2k értékkel rendelkező ablakok használata már nem megfelelő. Ez persze nem jelenti azt, hogy feltétlenül sokkal drágább megoldásokban kell gondolkodnunk. Már Magyarországon is található elérhető áron olyan nyílászáró, amely rendelkezik osztrák Passzívház Tanúsítvánnyal. Ilyen például az Internorm Edition ablaka (UW < 0,80 W/m2k), amely már ezzel a tanúsítvánnyal van ellátva. Forrás: http://www.hg.hu/ |
