A benapozás meghatározása élettani és energetikai szempontból fontos döntések egyedüli eszköze. A természetes fény az élô szervezet egészségi állapotát biológiailag szabályozza. A vitális hormonok termelésének mennyiségét szervezetünk a napfény változása szerint növeli, vagy csökkenti. A kedvezô benapozás megteremtése építészeti zárt terekben nélkülözhetetlen, mert a civilizált országok lakossága napi életének 80-90 százalékát napfénytôl elzárt terekben tölti. A napi napfénydózishoz szokott szervezetünk drasztikus változást szenved mesterséges fénytôl. A mesterséges fény csak a látást teszi lehetôvé, de a spektrumából hiányoznak azok a hullámhosszak, amelyek nélkülözhetetlenek az immunrendszerünk megôrzéséhez. Hormontermelésünk olyan mértékben válik megzavarttá, amilyen mértékben a fény spektruma eltér a napfényétôl. Nincsen olyan világító berendezés, amely helyettesíteni képes a természetes fényt. A mesterséges megvilágítás számunkra káros, ezért az építészeti terek kellô benapozásának megteremtése nélkülözhetetlen.

Dr. Wolfgang Feist professzor, okl. fizikus, a passzívházelmélet megalkotója, a passzívház Intézet igazgatója.

A geotermikus hôszivattyú az a rendszer, ami képes a geotermikus energiát hasznosítani. A szondák, melyek a földben vannak vagy függôlegesen, vagy vízszintesen elhelyezve, összegyôjtik a föld hôjét. A geotermikus hôszivattyú viszonylag alacsony hômérsékletô vízbôl képes melegvizet elôállítani. Ezt a 14-15 C° állandó hôt egy zárt rendszeren keresztül a felszínre hozza, és készít belôle 55-60 C° hasznosítható hôt. Ezt a melegvizet aztán fel lehet használni fôtésre, használati melegvíz elôállítására, medencék fôtésére, és hôtésre is.

Nem egységes hôszigeteléssel rendelkezô épületeknél jelentkezô probléma, ahol egyes helyeken vékonyabb a hôszigetelés (vagy egyszerôen hiányzik). Ezeken a pontokon a falterület lehôl, s a beltéri meleg levegô páratartalma belül kicsapódik rá, ami penészesedéshez vezet

Az épületek külsô burka minél légtömörebb kell legyen, ugyenis a nem légtömör helyeken keresztüláramló levegô nagyon sok nedvességet juttat magába az épületszerkezetbe. Csak a burok légtömörségével lehet olyan építészeti károkat elkerülni, melyek a levegôáramban szállított vízgôzbôl erednek.

Olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elô fôtésre, vízmelegítésre használható hôenergiát. Fôtésre való alkalmazása az épület megfelelô hôszigetelését feltételezi és általában csak tavasszal és ôsszel mint átmeneti, illetve télen mint rásegítô fôtés használatos. Hôcserélô közege jellemzôen folyadék, de a levegôt használó változatai is elterjedtek

Német (darmstadt-i) Passzívház Intézet, amely a passzívházakra vonatkozó kritériumrendszert kidolgozta; illetve jogosult az épületekre és az építôipari termékekre vonatkozó minôsítés kiadására.

Tervezési segédlet, melynek alkalmazásával a tervezés alatt álló passzívház energiamérlege könnyedén meghatározható, szükség esetén a komponensek változtatásával korrigálható. Erre azért van szükség, mert egy épület tervezése során több szempontnak egyidejôleg kell érvényesülnie (esztétikai megjelenés, energiahatékonyság, funkcionalitás, stb.).